Magyar irodalom 04.20.

Kedves Gyerekek!!!

Ma Fekete István művéből hoztam nektek egy nagyon szépen megfogalmazott olvasmányt.

Kérlek a Tk. 124. oldalán olvassátok el a mű részletét, majd a füzetbe írjátok össze milyen állatok, növények szerepeltek a műben.

Ha végeztetek egészítsétek ki a hiányos szöveget az olvasmány alapján.

Fekete István: Az erdő ébredése



Amikor még .......  fagyos csizmái kopognak a hegyeken, s az öregedő ... önmagáról dúdol jeges nótákat a fenyőknek, lent a ...........  megpuhul a szélhordta avar, és a mezőkön bogarászó ......

 felnéznek a felhőkre, hogy valahonnan délről nem hoztak-e valami üzenetet.

Mert ilyenkor már van valami a ........., amitől elcsendesedik a fák orgonája, figyelve kihúzzák magukat az öreg bükkök, és a som rügyeit úgy csiklandozza valami belülről, hogy már alig férnek a bőrükbe.

S ha felsüt a ..., nyújtózkodik az erdő. A fák korhadt ...... dobnak le magukról, az .... kezdenek felszáradni, a szél a téli sziszegés helyett lágyabb suhogással fésüli az erdőt, s egy reggelen a bokrok alatt kinyitja ezer, fehér ............. a hóvirág.

Hideg van még ilyenkor, s a hidegnek nincs más színe, csak a ..... . Utána jön a sárga, a kék, a lila, a rózsaszín és legvégül a nyár ragyogásában a pipacs égőpiros lángolása. De ez messze van még.
...

A fehér szín után jön a ....., a hóvirág után a déli domboldalakon, mintha maga a kén virágzott volna ki, szinte nevetnek a sombokrok sárga csokrai, alattuk pedig a tavaszi kankalin majdnem ugyanolyan színű kis ....... .

És ha felsüt a nap, az öregerdő mélyén, mintha a tavasz orgonája szólalna meg, búgni kezd az első vándor, távoli tájak fészekrakó üzenetét hirdetve: búgni kezd a ......... .

A ....... kidörgölik szemükből az ....., a harkály elhallgat értelmetlen kopogtatásával a beteg fák mellkasán, a patak száradó partján vidáman futkos a ................ – aki szintén most érkezett .......... útjáról –, a földben megmozdulnak a giliszták és egyéb dermedt férgek, a ............. akkora a sürgés-forgás, mintha ....... készülnének.

A tavak hideg téli kékje meleg barnára válik, s a ..... megmozdulnak .............., ahová még októberben feküdtek.

És ekkor megjelenik a ......... szín az erdőn: a kék. Még csak itt-ott elbújva a bokrok meleg szoknyája alatt, de körülötte édes illat omlik a földre, és szerényen szétnéz kék ........ a tavaszodó világban: az ibolya. Illatát aztán elkapja a szél, játszik vele, meghordozza a csalitokban, az öregerdőben, hol néma odvakban vadméhek aludtak eddig, de most a meleg illattól megzendül az odú, és álmos tántorgással kirepülnek az első méhek.
Búg galamb, dongnak a ....., esténként óvatosan megszólal már a feketerigó, és fuvolájára kipattan a füzek ezüst barkája; de meghallják a denevérek is, s amikor vadászházak kéményéből, öreg odvakból apró árnyak szállnak ki némán, mint a titkos gondolat, hogy van-e már élelem odakint, repkednek-e az éji bogarak.
Eközben múlnak a ..... .

Eltűnik a hóvirág, megfakul az ibolya, a fűz barkái helyett leveleit suhogtatja már a szél, és hozzák, egyre hozzák a tavaszt az érkező vándorok. A dél végtelen ege elküldi a pintyet, a csízt, az éneklő rigót, és mindenki hozza magával a kis hangszerszámát, ki a fuvoláját, ki a citeráját. Minden reggel fényesebb a nap, és minden reggel jobban tele van muzsikával az erdő.

A nyír már zöldben pompázik, az utakat benőtte a fű, a vágásokban mérgesen ágaskodik a csalán, és száll a dal, készülnek a fészkek, millió új élet lüktet a csírák és szívek mélyén, és egy reggelen fehér nászruhájukban esküvőre hívják az erdei népeket a vadcseresznyefák.

Csupa napfény az erdő, csupa égig szálló dal. Nem alszik már senki, és vándorló kis bárányfelhők megállnak az égen hallgatódzni.


Az erdő felébredt.

Ebből az olvasmányból szeretnék hangos olvasásra jegyet is adni majd nektek, ezért kérlek gyakoroljatok sokat!